Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a nettó nulla kibocsátású iparról szóló jogszabályt, melynek célja az, hogy az Európai Unió belső piacán megvalósulhasson az ipar szén-dioxid-mentessége - közölte az uniós parlament.
Öntsünk tiszta vizet a pohárba. A decemberben a parlament által elfogadott 2023. évi CVIII. törvény, egyszerűen csak ESG-törvénynek titulált jogszabályi csomag („A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól”) igazából két ESG intézményt vezetett be. Az egyiket ez a törvény írja körül, melynek alapján a vállalkozások meghatározott körének minden évben ESG-beszámolót kell készíteni. A másikat az e törvény kapcsán módosított 2000. évi C. törvény (számviteli törvény), melynek alapján a vállalatok meghatározott körének évente fenntarthatósági jelentést kell előállítania.
Múlt héten fogadta el az Európai Parlament a fogyasztók hitelesebb tájékoztatását, valamint a környezetbarát jelleget alaptalanul hirdető állítások tilalmát előíró javaslatot. Ezek alapján csak azok a gyártók használhatják majd a zöld jellegre utaló „környezetbarát”, „természetes”, „biológiailag lebomló”, „klímasemleges” és más „öko-” hivatkozásokat az árucikkek címkéin, akik ezeket az állításokat tételesen bizonyítani is tudják - áll az Európai Parlament oldalán.
A gazdaság zöldítése már minden ponton jelen van az életünkben, a szelektív hulladékgyűjtés, vagy az újrahasznosítás egyéni fontosságától kezdve, a legnagyobb vállalatok karbonkibocsátásának szabályozásán át, egészen a világ majdhogynem összes országának részvételével zajló klímacsúcsig. Olyan kontinenseket összekötő, kereskedelmi kapcsolatokat befolyásoló, gazdaságokat irányító szabályok, megfelelési kötelezettségek indultak már el a világban, amelyek nélkül hosszú távon kikényszeríthetetlen lenne az emissziócsökkentés, és végső soron a 2050-es klímasemlegesség. Papp Bernadettel, a Pact Capital szenior piaci elemzőjével beszélgettünk a legfontosabb dekarbonizációval kapcsolatos mechanizmusokról, a tavaly év végi klímacsúcs eredményeiről és hiányosságairól, az uniós karbonvám elindulásáról, a rekord magas, majd 2023-ban csökkenő uniós szén-dioxid kvóta árfolyamról, az önkéntes alapú karbonpiac tisztulásáról, az olyan még gyerekcipőben járó technológiákról, mint a szén-dioxid-megkötés és -tárolás, valamint a magyar szén-dioxid kvóta adó hatásai és a 2024-es várakozások is előkerültek.
December végén a Magyar Közlönyben is megjelent az Országgyűlés által december 12-én elfogadott fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól szóló törvény, azaz a magyarországi ESG-törvény. A közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak így már a 2024-es évre vonatkozóan is beszámolási kötelezettségeik lesznek a fenntarthatósági kockázatokról, illetve az ezzel összefüggő vállalati teljesítményről. A többi nagyvállalat és a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozások a következő évektől kötelezettek a fenntarthatósági beszámolók elkészítésére.
Termelünk, fogyasztunk, pazarolunk és szennyezünk. Kialakult egy olyan fogyasztói társadalom, ami gondolkodás nélkül eldob tárgyat, eszközt, de akár emberi kapcsolatokat is, egy újabb, jobb, másabb reményében. Az egyéni döntések és a gazdaság és a társadalom működése folyamatosan kölcsönhatásban van egymással, ha pedig ezek eredőjeként rossz irányba haladunk, akkor az egyenlőtlenséghez, klímaválsághoz, egzisztenciális katasztrófákhoz vezethet. Nem csoda, hogy egyre többen érzik, hogy valami nincs rendben. Egészen komplex folyamatokat idéz elő egy olyan egyszerű szemlélet, minthogy megjavítunk dolgokat, ahelyett, hogy eldobnánk azokat. A „Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat” (írta: Érdi Péter, Szvetelszky Zsuzsanna) című könyv társszerzőjével, Érdi Péterrel beszélgettünk, aki több, mint húsz éve a michigani Kalamazoo College-ban a komplex rendszerek tanulmányozásának professzora, továbbá a Wigner Fizikai Kutatóközpont, Részecske- és Magfizikai Intézetének Komputációs Tudományok Osztályának emeritus tudományos tanácsadója.
Lézeres technikával lezárt dobozokkal készül egy fenntarthatóbb és körforgásos gazdaságot támogató élelmiszeriparra a Tetra Pak. A vállalat emellett a kizárólag Magyarországon gyártott egyik csomagolásánál is új fejlesztést vezetett be.
Nem elegendőek a jelenlegi, fokozatos változtatások a 2050-re kitűzött globális nettó nulla kibocsátás eléréséhez. A legnagyobb kibocsátó nemzetek közül ugyan több is növelte a klímasemlegességre vonatkozó célkitűzéseit és a megújuló energia előállítása is növekszik világszerte, de sok még a tennivaló. A kormányokat és a vállalatokat a karbonsemlegesség felé tett lépésekben olyan tényezők akadályozzák, mint az államadósság, a belpolitikai feszültségek, a dekarbonizációs tervekkel szembeni növekvő ellenállás és az energiaellátás biztosításának szükségessége. A gyorsan növekvő gazdaságokban a szintén gyorsan növekvő energiaigény ösztönzi mind az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, mind a fosszilis tüzelőanyagokból történő energiatermelésbe való beruházásokat. Így bizonyos országokban, például Indiában, 2070-ig valószínűleg nem sikerül elérni a nettó nulla kibocsátást – állapítja meg a KPMG Net Zero Readiness Report 2023-as jelentése.
A fenntarthatósági jelentések és célkitűzések egyik fontos eleme a vállalatoknál, hogy azokról - beleértve a már ténylegesen elért eredményeket - tájékoztassák is az ügyfeleiket, befektetőkiket, partnereiket. Ezáltal válik követhetővé, hogy valóban megfelel-e egy cég a korábban tett vállalásainak. Az elmúlt egy hónapban számos Magyarországon is aktív vállalat adott számot az eddigi fenntarthatósági eredményeiről, illetve a 2025-ös, a 2030-as és 2050-es vállalásairól. Ezeket foglaltuk most össze.
A globális szereplők közössége nem tudott jelentősen előrelépni a klímasemlegesség felé. Az eddig beérkezett nemzeti vállalások teljeskörű betartása esetén a globális átlaghőmérséklet emelkedése jelentősen 2°C felett várható, amely meghaladná a Párizsi Megállapodás céljait, amely törekedne a 1,5°C-os határ tartására. Az EU és annak tagállamai 2020 és 2021 között (a legfrissebb adatok még csak 2021-re vonatkoznak) 5,1%-kal növelték kibocsátásaikat, azok csökkentése helyett - áll a Green Policy Center második Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentésében.
Idén szeptemberben második alkalommal díjaztuk a legkiválóbb, leginnovatívabb, a fenntarthatóságért elkötelezett nagyvállalatokat, kis-, és középvállalatokat, befektetéseket, innovációkat és jó ügyeket. Idén közel 70 pályázat közül választotta ki a szakmai zsűri a nyertes projekteket és az eredményeikről beszámoló cégeket. Az MBH Bank, a Green Cloud, a PwC Magyarország, a Dandelion Group és a Portfolio Csoport közös támogatásával összesen 5+1 kategóriában adhattunk át díjakat a Diageo - CALL-Action, a Szegedi Vízmű, az Irota EcoLodge, az Agroloop Hungary Kft., a Lehel Radiátorgyár cégcsoport és a K&H - Hűsítő ligetek programok és eredmények képviselőinek. A díjazottaknak gratulálunk, és jövőre ismét várjuk a legkiválóbb zöld programokat, eredményeket. Legyen öné, önöké, a vállalaté a Green Awards egyike 2024-ben!
A KPMG új ESG Tanúsítási Érettségi Indexe alapján világszerte a vállalatok 75 százaléka úgy érzi, hogy még hosszú út áll előtte ahhoz, hogy készen álljon az ESG teljesítményének tanúsítására és az új szabályozási követelményeknek való megfelelésre. Pedig a 2024. január 1-jétől kezdődő üzleti év vonatkozásában az európai uniós közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak már kötelező lesz jelentést közzétenniük.
Újrahasznosított acélból készült légcsatornákkal bővíti a termékválasztékot a Lindab. A vállalat már készül arra is, hogy várhatóan 2026-tól nagyüzemi gyártásba kerül a fosszilis anyagoktól mentes acél. Addig is a 75 százalékban újrahasznosított anyagot tartalmazó acélból készült légcsatornákkal csökkentik a saját és a partnereik negatív környezeti hatását - szerepel a cég közleményében.
A gazdasági hullámvölgy és magasabb ruhaárak kényszerítik az embereket új spórolási megoldások felkutatásának irányába, vagy esetleg etikai vagy fenntarthatósági szempontok a döntőek? A használtruha-piac robbanásszerűen növekszik, olyan online platformok veszik fel a harcot a Shein elképesztő forgalmú webáruházával, mint a Vinted - de vajon sikerül lépés tartani az árversenyben? Hogyan érinti mindez a vásárlókat és az ipart? Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az ultra-fast fashion weboldalakról és az online használtruha platforomkról való vásárlás? Többek között a fenti kérdésekre kereste a választ az Ynsight Research netnográfiai elemzésében és hasonló kérdésekre keressük mi is a választ a november 9-i Gen Z Fest/ Green rendezvényünkön, ahol többek között Korn Anita, a Ruhastory bloggere is beszélget a színpadon a fenntartható divatról és életmódról.
A fejlesztési pályák kijelöléséről, az egyes szektorok vagy technológiák hosszú távú megváltozásáról, átalakulásáról szól többek között a múlt hónapban elkészült Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgálati tervezete. Mivel Magyarország is vállalta a 2050-es nettó klímasemlegesség elérését, így a következő 25 év, illetve kiemelten a 2030-ig tartó időszak beruházási politikájának, ösztönzési rendszerének, megvalósítani kívánt zöld megoldásainak az alapja ez a dokumentum. Mit tartalmaz? Például a nap-, a szél-, és a geotermikus energia berobbantását Magyarországon, a hidrogén alapú közlekedés jövőjét, valamint 2,6 millió lakóépület felújítására vonkozó célokat. Sajnos az előbbi felsorolás és a mögöttük rejlő nagyratörő tervek a távolabbi jövő elképzelései, rövid távon ugyanis egy lassabban csökkenő CO2-kibocsátási utat jelöl ki a tervezet és inkább a 2030-as évek utánra csoportosítja át a feladatok markáns részét. A Green Policy Center értékelte a legújabb NEKT tervezetet: rámutatott a hiányosságokra, illetve a legfontosabb célkitűzésekre, amit a dokumentum tartalmaz, és összefoglalta az alszektorokban - energia, ipar, közlekedés, épületek, stb. - várható változásokat, amely mind a klímasemlegesség elérése érdekében fog hazánkban bekövetkezni.
A előző évben elért éves 2,5%-os dekarbonizációs ráta helyett közel hétszeres, éves szinten 17,2%-os dekarbonizációra lenne szükség, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg az iparosodás előtti időszakra jellemző szinteket 1,5°C-kal. Elkeserítő tény, hogy 2000 óta egyetlen G20-országnak sem sikerült évi 11%-nál többet elérnie. Bár a napenergia-felhasználás 24,4%-os, sosem tapasztalt mértékű növekedése biztató, a PwC Net Zero Economy Indexe szerint minden töredékfoknyi felmelegedés megakadályozásáért komoly árat kell fizetnünk.
Már többen dolgoznak a megoldáson.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
"Egyelőre elmúltak a legrosszabb félelmek."
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Egy orosz aknaszedő hajót semmisíthetett meg az ukrán haditengerészet.
17 vármegyét érint a "sárga" figyelmezetés.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
